Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü

Mi áll a cukor utáni sóvárgás hátterében?

 

Egy kis extra cukorbevitel után te is még inkább sóvárogni szoktál az édességek és egyéb bűnös dolgok után? Habár az köztudott, hogy a cukorfogyasztás jelentősen stimulálja az ízlelőbimbóinkat, de egy új kutatás világított rá arra a tényre, hogy bekapcsol még egy teljesen különálló neurológiai útvonalat is, méghozzá azt, ami a bélben kezdődik.

 

A belekben bizonyos jelek előrevetítik az agy felé a cukor érkezését, ahol az kiváltja az újra-sóvárgás érzését. Ami még érdekesebb, hogy ez a bél-agy közötti "útvonal" kifejezetten a cukormolekulákat szereti, mert a mesterséges édesítőszerek nem váltanak ki ilyen hatást.

Az már bizonyított, hogy a cukor egyedi effektust gyakorol az agyműködésünkre, viszont mindenképpen külön kell választanunk az édes íz és a cukor fogalmát.

 

A cukrokról

A testünknek szüksége van a cukorra, hiszen ebből nyerjük az energiát, már-már üzemanyagként szolgál számunkra. A cukor valamilyen módon aktiválja az agyunk "jutalmazási" rendszerét, ami pozitív érzést vált ki a szervezetünkben. Ez, egy olyan világban, ahol a finomított cukrok tömkelegét tudjuk megvásárolni, számos problémának a forrása lehet. A túlzott cukorfogyasztás okozhat többek között elhízást, és II. típusú cukorbetegséget is, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Egy korábbi kutatás kimutatta, hogy a cukrok és a mesterséges édesítők ugyanazt az íz-érzékelő rendszert kapcsolják be. A szájba kerülve a molekulák aktiválják az ízlelőbimbók receptorait, jeleket indítva ezzel az agy azon részére, amely az édes íz feldolgozásáért felelős. Mégis a cukorfogyasztás olyan módon is befolyásolja a viselkedésünket, ahogyan a mesterséges édesítőszerek nem.

 

A kutatás során a cukrot és az édesítőszerből kinyert K-aceszulfámot (gyümölcsleveknél, lekvároknál, cukormentes italoknál stb. alkalmazzák) hasonlították össze: mindkettőhöz sima vizet adtak, és egereken tesztelték a két ital népszerűségét. Első alkalommal az egerek mind a kettőből fogyasztottak, viszont két napon belül szinte kizárólag áttértek a cukros vízre. Ebből arra következtettek, hogy bizonyos idegrendszeri alapja lehet annak, hogy az állatok a cukorfogyasztást preferálták az édesítőszerekkel szemben. E kutatás során figyelték meg először azt is, hogy az agyunknak van egy olyan része, ami egyedül a cukorra reagál.

Ez a bél-agy körforgás a cukornak egy kifejezett formáját részesíti előnyben: a glükózt. A mesterséges édesítőket szinte ignorálja, ezzel magyarázatot adva arra, hogy ezek a szerek miért nem tudják helyettesíteni cukor "vonzerejét". A cukor más formáját is figyelmen kívül hagyja, többet között a gyümölcsökben megtalálható fruktózt is.

 
A glükóz fontossága

A glükóz az energianyerési folyamataink egyik legfontosabb tényezője. Mivel a legtöbb mesterséges édesítőszer nem tartalmaz kalóriát, így korábban a tudósok azt találgatták, hogy a cukor az energia,- vagy kalóriatartalma miatt ennyire csábító. Viszont ez a mítosz most megdőlni látszik, hiszen a kalóriamentes, de glükózhoz hasonló molekulák szintén kiváltották az ingert a bél-agy cukorérzékelési körforgásban.

A kutatás még most is folyik, hiszen ahhoz, hogy jobban megértsük ezt a folyamatot, meg kell találni a kapcsolatot a bél-agy körforgás és az agy további azon részei között, amik a jutalmazásért és egyéb pozitív ingerekért felelősek.

 

forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2020/04/200415133627.htm?fbclid=IwAR3Dmu9htdFnIuaJUTGQgkiW2v_kJWgXzW-pbbm0FtB9ItpQrUJoV-pIyoM


Szerző:

Keresés